A banki magatartási kódexet már az ősszel elfogadta a kormány a hitelintézeti törvény idevágó részének változásával együtt, azonban a változások a tervezettnél később, csak január elsején lépnek hatályba. A kódex irányelveinek betartását a PSZÁF fogja ellenőrizni, erre is csak januártól kerül majd sor. Azok a cégek, amelyek addig nem írják alá a kódexet, felkerülnek a PSZÁF honlapjára, de a „szégyenlistán” kívül más szankciótól nem kell tartaniuk. Viszont akik csatlakoztak, akár 2 milliárd forint bírsággal is szembenézhetnek, ha nem tartják magukat a szabálygyűjtemény előírásaihoz.
A magatartási kódexhez a kereskedelmi bankok közül egyedül az AXA nem csatlakozott, helyette saját elveket vetett papírra, azonban ezek betartását a pénzügyi felügyelet nem ellenőrizheti. Mindez azonban nem számít, hiszen a parlament egy sor olyan módosító javaslatot is elfogadott, melyek törvényi szintre emelik a banki magatartási kódex legfontosabb elemeit. Ezek közé tartozik az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozása, a kereskedelmi kommunikációra, valamint a hitelszerződést megelőző tájékoztatásra vonatkozó előírások, vagy az a passzus, amely 90 napot biztosít az ügyfélnek arra, hogy bebukott lakáshitelét valamilyen módon – például az ingatlan értékesítésével – rendezze, s csak ezután kezdeményezhetne a pénzintézet kényszerértékesítést vagy kilakoltatást.
A kormány több olyan javaslaton is dolgozik, amelyek a kódexnél szigorúbban, átfogóbban szabályoznának bizonyos területeket. Ilyen például a lakossági hitelezés korlátozását célzó kormányrendelet, amely a tervek szerint március elejére állhat össze.
